Gyaloglás gulágföldön

1.rész Észak-Ural 2001 - 52 perc

2.rész Kolima 2004 - 54 perc

3.rész Sarki-Ural 2005 - 51 perc

4.rész Angara 2006 - 55 perc

5. rész Kazahsztán  2007 - 56 perc

6. rész Karélia 2008 – 50 perc

A Gulágot, vagy a Holokausztot felfogni, értelmezni nem lehet az apró részletek ismerete nélkül. Ezért fontos a Gulág helyszíneinek megismerése is.

Mivel azt tapasztalom, hogy napjainkban újabb és újabb köntösben bukkannak fel ezek a totalitásra törekvő eszmék (fundamentalizmusok, idegengyűlölet, újfasizmus…- Orwell „találóbb szó hiányában” ezekre a „nacionalizmusok” kifejezést használta, és pozitív és negatív nacionalizmusokra osztotta őket. A „nacionalizmusok” között említette például a kommunizmust, antiszemitizmust és a pacifizmust is! Ő írta: „Van a pacifista értelmiségnek egy olyan kisebbségben lévő része, amelyet be nem vallottan bár, de valójában az vezet, hogy gyűlöli a nyugati demokráciát és rajong a totalizmusért.”), ezért manapság legfontosabb feladatomnak azt tartom, hogy saját eszközeimmel mindent megtegyek az emberek „felrázásáért”. Mivel már két évtizede kutatom és filmezem a volt Szovjetunió területét, Oroszországot, Szibériát, ezért fel tudtam keresni a szovjet diktatúra eldugott gulágtáborainak nyomait.

A filmsorozatban feldolgoztam azokat az élményeket, melyek útjaim során értek az egykor létező szovjet lágerek körzeteiben. Több száz kilométert gyalogoltam ezeken a tájakon és miközben rögzítettem e vidékek életét, számos meglepő eseményt, vallomást, beszámolót rögzítettem a kamerámmal.

1. rész: Rózsás János rabságának helyszínét keresve ma is működő büntető zónába tévedek az Észak-Uralban, ahol most is rabok vágják a fát. Egy ittas komi nemzetiségű férfi kér bocsánatot a magyaroktól kiskatonaként Budapesten elkövetett ’56-os tetteiért.

2. rész: A szovjet csapatok elől Budapestről ’56-ban Amerikába emigrált, korábban volt gulág rab, Bien György Zoltán fogságának helyeit keresve eltévedek a Kolima folyó lakatlan vidékén. Elhagyott lágerek romjainál even rénpásztorok szegődnek mellém, majd aranyásók mesélnek Szerpantyinka haláltábor eltemetett csonthalmairól.

3. rész: Szekeres Imre Gyula rabszolgaságának helyszínére, a vorkutai szénbányákba a Sarki-Ural hegyein át gyaloglok. Hanti rénpásztorcsalád meséli el, miért hurcolták Gulágra hozzátartozóikat, és a lágerekből szökött köztörvényesek hogyan irtották ki rokonaikat a sztálini időkben.

4. rész: Rhor Magdolna és Adorján Sándor nyomát keresve, az Angarához utazom, ahol a vasútépítő lágereket kutatva találkozom egy Mandzsúriában született volt fogollyal, egy volt táborparancsnokkal, aki elmeséli, hogy hogyan fagytak meg a japán rabok, egy gyerekként idehurcolt lett férfival és másokkal, akik beszámolnak a Gulág működéséről.

5. rész: Szak István visszaemlékezése nyomán, Kazahsztán pusztáin, a Karlag területén gyalog keresem az egyik leghírhedtebb haláltábort. Útitársamul szegődik egy orosz anyanyelvű, Kazahsztánban élő, lett-ukrán nemzetiségű filmrendező, aki a Gulágon született, és meg akarja látogatni szülőföldjét, a karagandai lágerkörzetet. filmrészlet

6. rész: Az Osztrák-Magyar Monarchia katonáinak orosz munkatáborokba vezető útját kutatva eljutok a szovjet koncentrációs táborok, a Gulág kezdetének helyszínére. Karélia erdőségeiben kivégzőhelyek között gyalogolva felkeresem Sztálin első nagy rabszolgaépítkezését, a ma ismét szigorúan őrzött Fehér-tenger – Balti-tenger Csatornát.

E filmek emléket állítanak a Gulágra hurcoltaknak, és objektíven számolnak be a valaha volt lágerek vidékeinek mai életéről.

A Gyaloglás gulágföldön első része (Észak-Ural) a Mediawave Fesztiválon a zsűri „Egyéni teljesítmény” díját 2002-ben, a BANF Vagabond Filmfesztivál „Legjobb expedíciósfilm” díját 2003-ban nyerte el. A sorozat a Slow Film Festivalon 2007-ben a fesztivál Különdíját nyerte el.

Az ötödik rész (Kazahsztán) a 40. Magyar Filmszemle beválogatott versenyfilmjei között szerepelt.

Gyaloglás gulágföldön – Kazahsztán - trailer

Gulág-történetek 2005 - 61 perc

A dokumentumfilm két, a szovjet munkatáborokat fiatalon megjárt túlélő visszaemlékezésére épül. Az elbeszélők a táborokban átélteket elevenítik fel, miközben a helyszíneken ma rögzített felvételeket látunk.

Bien György Zoltánt 16 évesen egy detektoros rádió miatt orvos apjával lakásukról hurcolták el még a harcok folyamán a szétlőtt Budapestről. Útközben megélte apja halálát. Kolima lágereiben válik felnőtté. Többször hajszálon múlott, hogy nem pusztult el.

Rózsás Jánost 18 évesen leventeként fogták el, miután szakaszával eltévedt, és egyetlen lövés nélkül megadta magát. Az Ural fakitermelő munkatáboraiba, majd Kazahsztán lágereibe kerül, ahol megismerkedik Szolzsenyicinnel. Sorstársai tömegének embertelen halálát jegyzi fel.